A rabszolgaság eltörlésének nemzetközi napja minden év december 2-án emlékeztet bennünket arra, hogy a rabszolgaság nem csupán a múlt bűne, hanem napjaink egyik legsúlyosabb emberi jogi problémája is. Ez a különleges nap az ENSZ kezdeményezésére jött létre, hogy felhívja a figyelmet a kortárs rabszolgaság formáira, mint az emberkereskedelem, szexuális kizsákmányolás, gyermekmunka legrosszabb formái, kényszerházasság és gyerekek besorozása fegyveres konfliktusokba. A világnap célja, hogy mozgósítsa a nemzetközi közösséget ezen embertelen gyakorlatok felszámolására.
A rabszolgaság eltörlésének nemzetközi napját minden év december 2-án tartják. A dátum azért december 2., mert az ENSZ Közgyűlése 1949. december 2-án fogadta el a “Személykereskedelmet és mások prostitúcióját, kizsákmányolást elnyomó” egyezményt. Az ENSZ 1986 óta szervezi meg évente ezt a világnapot, hogy felhívja a figyelmet a modern rabszolgaság formáira. Fontos megjegyezni, hogy létezik egy másik kapcsolódó világnap is: augusztus 23-án van a rabszolga-kereskedelem és annak eltörlésének emléknapja, amely a történelmi rabszolgaságra emlékeztet.
A világnap célja, hogy tudatosítsa a modern kori rabszolgaság jelenségét és elősegítse minden formájának felszámolását. Bár a klasszikus értelemben vett rabszolgaságot széles körben betiltották, a mai világban továbbra is több millió ember él a modern rabszolgaság különböző formáiban. Az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ becslései szerint világszerte körülbelül 50 millió ember él modern rabszolgaságban.
A modern rabszolgaság formái közé tartozik az emberkereskedelem, kényszermunka, gyermek-rabszolgaság, adósrabszolgaság, kényszerházasság, szexuális kizsákmányolás és gyerekkatonák besorozása. A COVID-19 világjárvány, gazdasági válságok, klímaváltozás és fegyveres konfliktusok hatására egyre több ember kerül a modern rabszolgaság csapdájába. Különösen kiszolgáltatottak a nők és a gyermekek, akik a modern rabszolgaság áldozatainak jelentős részét teszik ki.