A Költészet világnapja (World Poetry Day) az UNESCO által alapított világnap, amely minden év március 21-én ünnepli a költészet egyedülálló képességét, hogy megragadja az emberi szellem kreatív erejét. Ez a nap nemcsak a költők munkájának elismerése, hanem a költészet demokratizálásának ünnepe is – olyan művészeti forma, amely minden kultúrában jelen van, minden kontinensen gyakorolják, és amely közös emberi mivoltunkról, közös értékeinkről beszél. A világnap különösen fontos napjainkban, amikor a költészet áthidalhat olyan határokat, amelyeket kevés más dolog képes, és amikor a nyelvi sokszínűség megőrzése létfontosságú kulturális feladat.
A Költészet világnapját minden év március 21-én tartják meg világszerte. A dátum egybeesik a tavaszi napéjegyenlőséggel is, amely szimbolikusan az újjászületést és megújulást jelképezi – tökéletes időpont a költészet ünneplésére.
Az UNESCO 1999-ben, a 30. Általános Konferenciáján Párizsban fogadta el március 21-ét a Költészet világnapjaként. A kezdeményezést eredetileg a PEN Nemzetközi szervezet javasolta Tarık Günersel előadása alapján az 1997-es edinburgh-i kongresszuson, amelyet a török PEN részleg kezdeményezett. Az első hivatalos ünneplésre 2000. március 21-én került sor.
Korábban a költészetet általában októberben ünnepelték, sok ország még ma is ekkor tartja nemzeti költészeti napját – az Egyesült Királyság például október első csütörtökén.
A világnap célja a nyelvi sokszínűség támogatása költői kifejezésen keresztül, valamint annak a lehetőségnek a növelése, hogy a veszélyeztetett nyelveket helyi és nemzetközi szinten is hallhassák. Az UNESCO elismerésével a költészet szerepe a kulturális identitás megőrzésében és az emberi kreativitás kifejezésében központi jelentőségűvé vált.
A költészet az emberiség egyik legrégebbi művészeti formája. A legrégebbi fennmaradt költemény, a Gilgames-eposz közel négyezer évvel ezelőtt íródott Mezopotámiában. Azóta az emberek a költészetet használják gondolataik és érzéseik kifejezésére, és ablakot nyitnak más kultúrák felé. Ma 168 különböző költői forma létezik, ami azt mutatja, hogy a költészet valóban mindenkinek kínál valamit, kreatív stílustól függetlenül.
A világnap további céljai között szerepel a költészet recitálásának szóbeli hagyományához való visszatérés ösztönzése, a költészet tanításának előmozdítása, a költészet és más művészetek (színház, tánc, zene, festészet) közötti párbeszéd helyreállítása, valamint a kis kiadók támogatása. A nap azt is célozza, hogy a költészet ne elavult művészetnek tűnjön, hanem olyan formának, amely lehetővé teszi a társadalom számára, hogy visszanyerje és megerősítse identitását.
Irina Bokova, az UNESCO korábbi főigazgatója így fogalmazott: “A költészet ablak az emberiség lélegzetelállító sokszínűségére.”
Az UNESCO minden évben központi rendezvényt szervez Párizsban a világnap alkalmából, és a UNESCO Irodalmi Városok (Creative Cities of Literature) hálózata világszerte számos programot kínál. Íme néhány praktikus ötlet a részvételhez: