A holokauszt nemzetközi emléknapja minden év január 27-én emlékeztet bennünket az emberi gonoszság legmélyebb mélységeire és arra, hogy milyen következményei lehetnek az előítéletnek, a gyűlöletnek és a közömbösségnek. 1945 ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Ez a nap nem csupán a múltra való emlékezés, hanem figyelmeztetés is: a soá borzalmai soha többé nem ismétlődhetnek meg.
A holokauszt emléknapját minden év január 27-én tartják világszerte. Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén hozott határozatával nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. A dátum az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának napjához kötődik. 1945. január 27-én az I. Ukrán Front katonái léptek be elsőként a haláltábor kapuján. A látvány, ami fogadta őket, leírhatatlan volt: mindenfelé halottak és csontsoványra fogyott, élő emberi roncsok. 1942 és 1945 között több mint egymillió ember halt meg egyedül ebben a táborban.
A holokauszt nemzetközi emléknapjának célja, hogy megemlékezzünk a közel hatmillió zsidóról és további milliókról – cigányokról, szláv népekről, fogyatékkal élőkről, szexuális kisebbségekről, politikai foglyokról –, akiket a náci rezsim gyilkolt meg. A holokauszt az európai zsidóság elpusztítására irányuló tervszerű népirtás volt, amely az emberiség történetének legsötétebb, legembertelenebb időszakát jelenti.
Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni az áldozatokról és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.
Magyarországon körülbelül félmillió zsidó esett áldozatul a holokausztnak. A vészkorszak történetének megismerése és az emlékezés megőrzése különösen fontos, hiszen egyre kevesebb túlélő van közöttünk, akik első kézből mesélhetnének a történtekről. A holokauszt tagadása vagy elferdítése ellen küzdeni kell, mert az áldozatok emlékének tiszteletben tartása emberi kötelességünk.