A koraszülöttek világnapja minden év november 17-én emlékeztet bennünket arra, hogy a túl korán világra jött kisbabák és családjaik különleges figyelmet és támogatást érdemelnek. Ez a különleges nap lehetőséget teremt arra, hogy felhívjuk a figyelmet a koraszülés kihívásaira, tisztelegjünk a legkisebbek életéért küzdő egészségügyi dolgozók munkája előtt, és reményt adjunk azoknak a családoknak, akik ezt a nehéz időszakot átélik. A koraszülött gyermekek világnapja a remény és az összefogás jelképe, amely azt az üzenetet közvetíti, hogy a mai modern orvostudomány mellett a koraszülöttekből is lehetnek egészséges felnőttek.
A koraszülöttek világnapját minden év november 17-én tartják világszerte. A világnapot az Európai Alapítvány az Újszülöttek Gondozásáért (EFCNI) és az európai szülői partnerszervezetek kezdeményezték 2008-ban, majd 2011-ben vált hivatalos világnappá. Magyarországon ezt a jeles napot 2012-ben honosította meg a KORE – Koraszülöttekért Országos Egyesület, elsőként Budapesten, az 56-osok terén megrendezett eseménnyel. November 17-e óta ez a nap a legkisebbekért és az őket gondozó családokért szól.
A koraszülött gyermekek világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a koraszülésre és a koraszülöttek, valamint családjaik küzdelmeire. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a 37. terhességi hét előtti szülések koraszülésnek számítanak. A Földön minden tizedik csecsemő koraszülöttként jön a világra, Magyarországon évente körülbelül nyolcezer újszülöttet érint.
A világnap szimbóluma a lila szín, amely a koraszülöttek és családjaik iránti szolidaritást fejezi ki. A #lilanap kampány keretében az ország számos pontján lilába borulnak épületek, hidak, szobrok, jelezve a támogatást a koraszülöttek felé. A Lánchíd, a MÜPA, a Puskás Aréna és számos más ikonikus helyszín már lilába öltözött az évek során. A lila ruhadarabok viselése november 17-én szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy fontosak nekünk a legkisebbek és családjaik.