Az Ózon Világnapja minden évben szeptember 16-án arra emlékeztet bennünket, hogy milyen fontos bolygónk ózonrétegének védelme. Ez a láthatatlan pajzs a sztratoszférában véd minket a Nap káros ultraibolya sugaraitól, és nélküle az élet a Földön olyan formában, ahogy ismerjük, nem lenne lehetséges. A világnap nemcsak a tudatosság növelését szolgálja, hanem ünnepli az emberiség egyik legnagyobb környezetvédelmi sikerét is.
Az Ózon Világnapját minden évben szeptember 16-án tartják világszerte. Az ENSZ 1994-ben nevezte ki szeptember 16-át az „ózon világnapjának”, eredeti angol elnevezése: International Day for the Preservation of the Ozone Layer. A dátum kiválasztása nem véletlen: 1987. szeptember 16-án írták alá a sztratoszférikus ózonréteg védelme érdekében készített Montreali Jegyzőkönyvet, amelyet kezdetben 46 ország írt alá.
Magyarország 1989-ben csatlakozott a szerződéshez, és mára több, mint 189 ország csatlakozott hozzá, ami azt jelenti, hogy ez az egyik legsikeresebb nemzetközi környezetvédelmi megállapodás a történelemben.
Az ózonréteg védelme az 1970-es években vált égető kérdéssé, amikor a tudósok felfedezték, hogy bizonyos vegyületek – főként a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) és a brómozott vegyületek – károsítják a sztratoszférikus ózont. A további romlás megakadályozása érdekében 1985-ben aláírták az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezményt, majd 1987. szeptember 16-án a Montreali Jegyzőkönyvet.
A Montreali Szerződés keretében az államok megállapodtak abban, hogy az ózonréteget károsító anyagok – mint például a HCFC, CFC, metil-bromid – termelésének és fogyasztásának ellenőrzése, a csökkentési program és arányok meghatározása, valamint ezen anyagok használatból való fokozatos kivonása érdekében együttműködnek. A szerződés 1987-ben került aláírásra és 1989-ben lépett hatályba.
Az ózonréteg védelme mindannyiunk közös felelőssége. Íme néhány konkrét lépés, amellyel hozzájárulhatsz a környezetvédelemhez: